Căutare

Markó Béla miniszterelnök-helyettes elõadásában kitért Adrian Nãstase volt kormányfõ Tãriceanu miniszterelnökhöz címzett nyílt levelére, amelyben a volt miniszterelnök bizonyos, a kisebbségeket érintõ lépéseket kívánt megkérdõjelezni. Markó rámutatott, sajnos 2005-ben sem haladtuk meg azt az idõt, amikor kisebbségi ügybõl kisebbségellenes ügyet kreálnak bizonyos politikai körök. Az alkotmány nemhogy tiltaná mindazt, amit a nemzeti kisebbségek jogállásáról kidolgozott törvénytervezet tartalmaz, az ország alaptörvényének 73. cikkelye egyenesen elõírja és kötelezi az illetékeseket, hogy organikus törvény szabályozza a kisebbségek státusát – emlékeztetett az RMDSZ elnöke. Markó azt is elmondta, hogy a tervezet kidolgozói minél racionálisabbá kívánták tenni a kisebbségek jogállásáról szóló dokumentumokat, elismerve azt is, hogy ez ügyben 1996 óta eredményes lépéseket tett a Szövetség. Egy nemzeti kisebbség érvényesüléséhez kétféle jogot említett az elnök, éspedig a közös döntés és a saját döntés jogát. E kétféle jog az, amire az autonómiaformákat fel lehet építeni. Persze a kisebbségi törvénytervezetet, mely Romániában elõzmény nélküli, a koalíción belül is éles viták övezték. Markó utalt rá, hogy a törvénytervezet parlamenti vitája során kemény támadásoknak lesz kitéve. A tervezet elfogadása a romániai demokrácia sikeres szakítópróbája lehet, a politikai elit vizsgája is egyben. Ha a honatyák elfogadják a törvényt, azzal a kisebbségek lehetõségeit, esélyeit alapvetõen változtatják meg – véli a szövetségi elnök.
Frunda György szenátor a szemináriumon hangsúlyozta, hogy a törvénytervezet kidolgozói az európai törvénykezésekre és joggyakorlatra alapoztak. A szenátor a napokban az ET jogi bizottságában a nemzet fogalmáról terjesztett be tanulmányt. Dolgozatába belefoglalta a kulturális autonómiáról mint a nemzeti kisebbségi jogok kvintesszenciájáról, a pozitív diszkriminációról szóló meglátásait is. A jogász-szenátor úgy véli, a bevett európai gyakorlatnak hatással és befolyással kell lennie a kisebbségi jogok romániai alkalmazására is.
Márton Árpád, a kisebbségi törvénytervezet egyik kidolgozója arra a változásra utalt, hogy a Romániában élõ 20 nemzeti kisebbségnek joga lesz országos kulturális tanácsokat létrehozni, s beleszólni azokba a döntésekbe, amelyek önazonosságuk megõrzését hivatottak ellátni. A képviselõ ennek kapcsán egy ellentmondásos, a romániai viszonyokra jellemzõ történettel is szolgált: a fõvárosi közszolgálati rádióban megesett, hogy a kisebbségi adások vezetõje egy olyan személy lett, aki nem beszélt egyik hazai kisebbség nyelvén sem, nem ismerte azok kultúráját, sajátosságait. A tervezet értelmében a kisebbségeknek joguk lesz beleszólni, hogy ki kerül majd vezetõi beosztásba azokban a kulturális, tanügyi intézményekben, amelyek az önazonosság, az anyanyelv és kisebbségi kultúra megõrzését szolgálják.
Heizer Antal, a NEKH elnöke elmondta: Magyarország 3300 településébõl 1300-ban hozták létre a kisebbségi önkormányzati tanácsokat. A tanácsok választott tagjai direkt módon beleszólhatnak az õket érintõ döntésekbe. A jelenleg elfogadásra váró új kisebbségi törvény értelmében a kisebbségi önkormányzatoknak még több joguk lesz, hiszen képviselõjük kötelezõ módon a települési önkormányzat tagjává válik, s részt vesz minden döntéshozásban. Az új törvény az etnobiznisz megállítása érdekében elõírja majd, hogy valódi közösségi háttér nélkül nem lehet létrehozni kisebbségi önkormányzatokat. Ugyanakkor lehetõvé teszi majd, hogy a kisebbségek rendelkezzenek kulturális intézményeik, iskoláik fölött, miközben ezek fenntartási költségeit továbbra is az állam finanszírozza.